Mert hiszek - tapasztalatok

 Egy következő szerzeményem, ha nagy szavakat szeretnék használni. De, csak a szöveget írtam én, a többin az AI-val együtt dolgoztam.

  Kedvesek! Kis túlzással megzenésítettem egy korai istenes versemet. Fogadjátok szeretettel!

  Fontosnak tartom a balesetmegelőzést. Gyerekkoromban, amikor a tapolcai vasútállomás előtti parkban - most Petőfi ligetnek hívják - pontosabban a parkhoz vezető, kanyarba helyezett zebrán majdnem elütöttek édesanyámmal együtt. Pedig körül néztünk! Persze a kanyart lehetetlen belátni. Ez a majdnem elütöttek azt jelenti, hogy súrolt az autó. Nagy sebességgel érkezett, szinte a semmiből. Ez kb. 40 éve volt. Ekkor ért az első nagy trauma. Most Litéren élek és az átmenő forgalom vadállatai miatt kell féltenem önmagamat és a családomat, tágabb értelemben mindenki mást is. A mi részünk az, hogy körül nézzünk, felnézzünk. A többi már nem rajtunk múlik. Még fényvisszaverő sapit is vettem a téli hónapokra, amíg sötétben indul a reggel, és sötétben végződik a hazaérkezés. Ma reggel is átmentünk az úttesten és a talpam alatti feliratról az alábbi bibliai ige jutott eszembe. Pár lépés után visszafordultam - nem az út közepéről, hanem miután már átértünk - és lefotóztam. Erről írni kell, erről...