A ti javatokra!

A ti javatokra!

2017.09.11 napján írtam ezeket a sorokat.




Kedvesek,

Tegnap, mint a legtöbb vasárnap elmentem a családommal istentiszteletre. Nem szokásom egy prédikációt mellékelni nektek amikor írok, talán nem is volt rá példa. Azonban annyi beszélgetésem, levélváltásom volt az egyházzal kapcsolatosan, hogy nekem is sok kérdésem gyűlt össze. Ebben a néhány oldalas igemagyarázatban sok választ találtam. Érdekes, hogy maga az író is új perspektívát kapott a kérdéses történettel kapcsolatban. Azért is érdekes, mert a feleségemnek is nyitott kérdései maradtak amikor ezt a részt a strandon pihengetve elolvasta a zsebbibliámból.

Mielőtt elolvasnátok, engedjetek meg néhány gondolatot elöljáróban. A legtöbb ember akivel  beszélgettem, vagy levelet váltottunk az egyházzal kapcsolatos rossz élményeiről számolt be nekem. Vagyis azokról az emberekről (hívek, vagy előljárók, papok stb.) akik tagjai valamelyik felekezetnek.  Sorolhatom a hibákat amit elkövettek, képmutatás, vallásos szokások és merev törvénykező magatartás, alkoholizmus, kicsapongó életmód, kirekesztés, politikai nézetek hangsúlyozása a szószékről stb. Ezek a dolgok léteznek ma és léteztek 2000 évvel ezelőtt is. Ez annyira igaz, hogy csaknem teljesen aláásta és ellehetetleníti azok munkáját is akik nem ebbe a kategóriába tartoznak.


Engem ez az igerész ragadt meg:

„Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeimet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!”
(Máté evangéliuma 23 fejezet 37 vers)


Az akkori egyházról beszél Jézus. Miattuk sír. Az egyház volt az akadálya, hogy az emberek Istenhez térjenek. Belegondolva azért ez kicsit durva, nem? Akkor és most sem minden közösség ilyen. Most is közelítünk  ahhoz, hogy valami végérvényesen elromoljon? Meglepődnének a mai templomokban, ha valaki korbáccsal űzné ki őket úgy ahogy azt Jézus az utolsó napokban megtette? Meg bizony. Honnan tudhatjuk, hogy nem a mi templomajtónkon lépne be, hogy még egyszer utoljára körülnézen.

Tudjátok nem titok, hogy én azért írok nektek, hívlak benneteket különböző módokon imaközösségbe, beszélgetni, lelkihétvégére stb, mert Krisztus egyházának tagjaként ezt kötelességemnek tartom. Nem egy intézménybe hívogatok, nem kőfalak közé, nem egyházadó bevételt szeretnék növelni. Nincs ilyen megbízásom.

7,35 Ezt pedig éppen a ti javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak titeket, hanem hogy feddhetetlenül élhessetek, és teljes szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.(  Pál első levele a korinthusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
Azzal a reménységgel vagyok, hogy ezt se nem tolakodóan, se nem erőszakosan teszem.
Testvéri szeretettel,

Farkas Csaba


Megjegyzések

  1. Bevallom, ritkán nézek rá a Google+-ra. Most láttam, hogy blogot indítottál! Kérlek, ne hagyd abba! A honlapon is meghirdetem. Sőt, a Facebookon is. Fontos! Én sajnos, leálltam a sajátommal, mert nincsen rá energiám. De kellenek ezek a "másféle" hangok a netre! Szeretettel, Róbert

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Látogatás a "Mágusiskolában"

Hű barátunk

Nem értik a kegyelmet