A keresztelés kérdésköre

A keresztelés problémakörén sokat gondolkoztam 7-8 hónapja. Értem és el tudom fogadni az érveléseket a bemerítkezés mellett. Én arról az oldalról közelítem meg, hogy ennek egy tudatos döntés után kell az embernél megtörténnie. Hogy hány éves korban? Ez jó kérdés. Biztos, hogy nem csecsemőknél. De azt is tudom, hogy miért kezdték el megkeresztelni a csecsemőket. Mert féltek, hogy ha meghalnak gyerekkorukban el fognak kárhozni. Most akkor hol itt az igazság. Csak Krisztusban drága testvérem, csak őbenne. Szóval benne bízom én, hogy minden rendben lesz. Túl sokat bölcselkedünk, túl keveset cselekszünk (lásd az örömhír terjesztése, nyílt felvállalása, missziók a "hívek" nagy részénél nem evidencia)

Aham igen... miért kezdtek el kiskancsóból vizet öntözgetni, a folyó helyett? 2000 év alatt rengeteg lehetőség volt arra, hogy változzanak a dolgok, s nem biztos , hogy jó irányba. Kényelmesebb volt. Meg ezer bűne volt az egyháznak, ebbe ne is menjünk bele. Akkora népírtást rendezni ... DE ez az intézmény bűne volt , nem Krisztus egyházáé. akkor is voltak igazi hívők és képmutatók ez tuti. Volt amelyikből Pápa is lett? Ez is lehet.

Én felnőttként keresztelkedtem meg. Biztos, hogy a bemerítkezés a helyesebb forma, hisz Krisztus is így adott példát. De most akkor upgredeljem magam? :) A lelkész aki megkeresztelt hittel keresztelt meg. Isten elé vitt engem. A döntés megvolt, ha a forma nem is. Jobb lett volna úgy?

Az a legrosszabb, hogy ha valahol valamikor az egyházban valamit elrontottak, aztán ez folytatódott tovább, a hívők hozzászoktak. Meg lehet többeket győzni arról, hogy ez most így nem jó. De mindenkit biztosan nem. Ebből van az, hogy nem tudom két kezemen, meg két lábamon megszámolni hány felekezet van. A vita meg az egyet nem értés miatt. Pedig ott az igei parancs, jussatok egyetértésre!

DE hát, ez nem megy...

Azt is szomorúnak tartom, hogy nem tartjuk akkorának az Úr kegyelmét, ami elég ezeknek a hibáknak a megbocsátására. Azon verseng sok felekezet, hogy aki nem úgy csinál valamit mint ők az elkárhozik. Erre mondom én azt, hogy hagyjuk már ezt Jézusnak eldönteni jó?! :)

Aki segítségül hívja az Úr nevét üdvözül :) Halleluja! :)

 Merthogy én mindenhatónak és végtelen szeretettel rendelkezőnek ismertem meg a  mi Urunkat.

Egyébként ettől még észre kell venni, ha valami valami nem jó irányba megy, vagy ellentétes a parancsolatokkal. De nem hiszem, hogy minden katolikus (elnézést, hogy pont őket hozom kiemelt példaként, lehetne más felekezet is, más aspektusból nézve) elkárhozik. Talán ők azok akik nagyon sokat vétkeznek nem tudatosan, merthogy nekik mást tanítanak meg.

De a ő imáikat is meghallgatja az Isten, még akkor is, ha közvetítőket képzelnek maguknak, meg Máriáznak. (Ezt protestánsként elvetjük) Krisztus vérére tekintettel meghallgatja őket. Ez biztos, mert vannak hívő katolikus emberek akikkel együtt imádkoztunk gyógyulásért, változásért a munkahelyen stb. Van sok babona ami átszövi szerintünk a nem protestáns egyházakat. Mivel mégis meghallgatja az imáikat az Isten, bízhatunk az ő kegyelmében a saját bűneinkkel kapcsolatban is. Azokra gondolok amiket nem ismerünk fel, vagy nem ismerünk el :)

Ők úgy imádkoztak, ahogy tanulták, én is úgy ahogy tanultam.

Amíg Krisztust tartjuk megváltónknak, és a fő parancsolatokat megtartjuk, addig nincs mitől félnünk. Ha az evangélium hirdetése helyett azt keressük, hogy miért jobb a mi felekezetünk a többinél, a sátán diadalt ül felettünk. Mert nem a hívek létszáma gyarapodik, hanem a kétkedőké, a gyűlölőké, az elutasítóké. Amikor próbálok valakit evangelizációra elhívni olyan blőd hülyeségek jönnek fel, amire nem tudok válaszolni. Az egyház, legyen az bármely felekezet, tekintélyt vesztett.  Gyalázzuk Krisztus testét a szakadásainkkal, se megbocsátani, se bocsánatot kérni nem tudunk egymástól.  Egyik felekezet a másiktól. Persze papíron lehet, de egyébként meg csak az megy, hogy egyik fél átcsábítja magához a másikat. bővült így Krisztus egyháza? Nem. A létszám nem változott. Maximum csökkent.

Ebben egyébként véleményem szerint és tisztelet a kivételnek a komoly bűnöket az egyházak vezetői követik el, tökmindegy, hogy katolikus, református, baptista, vagy szabadkeresztény az illető. Bár utóbbinál legalább nincs komoly intézményesítés. A hatalom a probléma. Van aki pl  próbálkozik az Ökumenikus tanáccsal, de oda se hajlandó mindenki eljönni. Uram bocsá megalázni magát, hogy felmagasztaltasson. Márpedig aki felmagasztalja magát az megaláztatik. Mégis vannak akik magukat fényezik, micsoda komoly teljesítmény ... Én a csendes papokat, lelkészeket szeretem akik teszik a dolgukat, terelgetik a  rájuk bízott nyájat.

Tudod az egyházaknak egy parlamentté kellene egyesülniük. Ahol nincs ellenzék meg kormányzó felekezet, hanem egy arányos vezetés van. Sosem lesz ez meg, csak ha Jézus újra eljön.

Azzal szeretném folytatni, hogy a felnőtt keresztséget jobban kiemelném a saját felekezetünkben is. Bár szerintem azért van a konfirmáció, mert valahogy érezhető az, hogy a csecsemők, pár éves gyerkőcök keresztelése nem teljesíti , meríti ki (vagy be :) ) az igei alapokat. Az első max egy elköteleződés a szülők részéről, van is egy fogadalmuk ott, és a konfirmáció pedig már a fiatal "felnőtt" (hát 13 évesen ez még a legtöbb esetben  korai...) saját elköteleződése lehetne. Az is rénlik, hogy voltak a korai egyházban bemerítő kádak is. DE ez csak rémlik... Vajh miért lett ebből kancsózás? Még mindig csak oda jutok, hogy szimbólikussá tették a dolgot. Biztos kényelmetlen lett volna olyan puccos csuhákban belegázolni a folyóba... Egyszerű gyarlóság... sajna ebben mindig is jók voltunk, s 1500 év alatt eléggé elkanászodott a római egyház. Persze aztán a reformátorok is. És ez így megy tovább. Szerinted, kedves olvasó, várható még szakadás, van még mit változtani? Annyira tagolt és töredezett Krisztus egyház már ez.
Kíváncsi vagyok, hogy pl egy ilyen egyszerű visszatérést az alapokhoz mint a bemerítkezés, miért nem lehetett egyházszakadás nélkül meglépni.

Ezidőtájt, tehát 7-8 hónappal ezelőtt sokat imádkoztam azért, hogy a felekezetek közötti testvéri közösség egyszer majd létrejöjjön. A keresztelő, bemerítő kérdést a lélek valahogy már az elejétől megválaszolta nekem, hogy ne problémázzak ezen túl sokat. Azonban ennél sokkal nagyobb kegyelemnek érzem, hogy az írásokon keresztül is megerősített engem ebben az Úr. 

25És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. 26És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. 27És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. Ezékiel 36, 25-27 

Ez az egyszerű fordításban is így van, de mivel online nem találtam meg és lusta vagyok begépelni, így az ellenőrzése a kedves olvasóra marad. :)

11Én vízbe merítem be azokat, akik megváltoztatják a gondolkodásukat és életüket. De aki utánam jön, annyival hatalmasabb nálam, hogy még arra sem vagyok méltó, hogy a saruját levegyem a lábáról. Ő majd Szent Szellembe és tűzbe merít be titeket. máté ev. 3 fejezet egyszerű fordítás
11Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam, arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. Máté ev. Bibliatársulatos fordítás

A formán sokat vitatkozunk egymással, különböző felekezetek. Pont ez miatt  (is) vannak különböző felekezetek. Szóval egyszerűen arra a felismerésre jutottam, hogy mindkét forma egyaránt biblikus. Egyik helyen ránkhinti az Úr a tiszta vizet, a másik helyen bemerítkeznek a Jordánba. Ennek a csúnya szóval szertartásnak a következménye tartalmilag ugyan az! Bűnbocsánat, megtisztulás, megtérés, új szív, új lélek ajándéka.

Tudjuk, hogy :Zsid 13,8. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Ezékiel idejében is kinyilvánította az  Úr, mint Jánoséban, hogy mit fog cselekedni.

16De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor. János evangéliuma, 10 fejezet. Szent István Társulati Biblia
Más juhaim is vannak, akik nem ebből az akolból valók. Őket is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a szavamra. Így végül majd egyetlen nyáj lesz belőlük, az élükön egyetlen pásztorral. egyszerű fordítás

Ez csodálatos :) Hiszem, hogy végül egyetlen nyáj lesz, egyetlen pásztorral. »Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek!«
Lk 2.15

Voltunk 2017 októberében Pintér Béla koncerten. Ő mondta, van református, meg baptista Jézus? Uram, hová jutottunk? Nem, Jézus csak egy van, és ő tegnap és ma mindörökké ugyanaz :) Ámen

Testvéri szeretettel, Farkas Csaba

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Látogatás a "Mágusiskolában"

Hű barátunk

Nem értik a kegyelmet