Ácsmunka késztetésre

Álmodtam Jézussal. Szürreális volt, olyan ami túlmutat mindenen amit a valóságban ismerek. Nem az az idealizált jóképű férfi volt akivel szobrokon meg freskók falain lehet találkozni. Egy kis hajóval  kötöttünk ki a partra, rengeteg ember közé. Azt mondta nekem, tévedsz, nem én vagyok, mi vagyunk. Csak ennyi, semmi hosszú okfejtés vagy valami. De mégis tudtam, hogy ő az, igazából akkor ismertem fel. Azonnal a földre vetettem magamat, éreztem ahogy elhasalok a talajon, még az arcomat is a hűvös földre borítva, onnan néztem föl rá ezután még egy kicsit. Aztán már indultunk is a hajóval a sok ember között akik a partról, a sekély vízből, kis kidudorodó homokpadokról mind őt figyelték. Reggel amikor felébredtem és a fáradtságtól félálomtól dülöngéltem eszembe jutott a tegnap este olvasott lukács evangéliumi-i ige.

Jézus meggyógyítja a bénát (Mt 9,1-8; Mk 2,1-12)

17Amikor az egyik napon tanított, és körülötte ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. 18És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. 19Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. 20Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid. 21Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: Kicsoda ez, hogy így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? 22Jézus pedig ismerve gondolataikat, megkérdezte tőlük: Miről tanakodtok szívetekben? 23Melyik a könnyebb? Azt mondani, hogy megbocsáttattak a te bűneid, vagy azt mondani, kelj fel, és járj? 24Azért pedig, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! 25Az pedig szemük láttára azonnal felkelt, fogta az ágyát, amelyen feküdt, és Istent dicsőítve hazament. 26Ámulat fogta el mindnyájukat, és dicsőítették az Istent, megteltek félelemmel, és ezt mondták: Csodálatos dolgokat láttunk ma! (Lukács evangéliuma 5. fejezet)

Megbontották a tetőt. Jézus érezte, hogy gyógyítania kell, erre megbontották a tetőt. Ez az ácsmunka közös munka volt.

55Vajon nem az ácsmester fia ez? Nem az ő anyját hívják Máriának, testvéreit pedig Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak? (Máté evangéliuma 13. fejezet)

 Mi tudjuk, hogy van jelentősége még annak az egyszerű dolognak is, hogy egy ács fiaként nőtt fel. Mert a Biblia sorai közt vannak az Ő titkai és üzenetei elrejtve. A közös munka közösséget jelent. Közösséget vállal velem az Isten. Velem aki néha, mint egy totálisan lemerült akkumulátor lézengek ebben a világban? Igen. Kijelentette, tehát ez van. Nem vagyok őrült, de nyugodtan annak tarthat aki akar.

A kereszt igéje Isten hatalma

18Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. 19Mert meg van írva: „Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem.” 20Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? 21Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. 22És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, 23mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, 24de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége. 25Mert az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél.

26Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. 27Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, 28és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, 29hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. 30Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, 31hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.” (Pál első levele a korinthusiakhoz 1. fejezet)

Azt hiszem lesznek a közeljövőben helyzetek amikor meg kell fognom a testvéreimmel egy bénát és le kell bontanom egy tetőt. Sok akadály lesz és sok ember fogja elállni az utat. Amikor Jézus megint gyógyításra indul nekünk részt kell venni a munkában. Nem várhatjuk, hogy jöjjenek be az emberek a templomba, gyülekezetbe, mert nem tudnak. A legtöbbjük már lebénult, vagy születése óta mozgásképtelen. Van ellenpélda is, de nem mindenki a saját lábán fog eljutni Jézus elé. Nem csak Istennek van dolga az emberekkel. Vagy mégis? Bonyolult dolog ez, Ő maga mondja Pál apostolon keresztül:

 4Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, 5sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, (Pál levele a rómaiakhoz 12. fejezet)

Amikor a bénultságot tapasztaljuk nem háborognunk kell, miért nem jönnek, hisz az ajtó mindenki előtt nyitva áll, hanem jó szanitécként hordágyat kell készítenünk, fel kell mászni a háztetőre, le kell szedni a cserepet, és fogni kell a kötelet amíg leeresztjük. Ehhez képzés kell. Nem vagyunk alapból ellátva minden eszközzel, mint minden mesterséget ezt is másoktól kell eltanulni akik már részesei a Jézussal való közös munkának, és kérges a tenyerük a kötéltől, tudják hová lehet lépni a tetőn, hogy ne szakadjon be a lábunk alatt, hol található a hordágy, vagy hogyan készíthetünk egyet. Ezeket a dolgokat egyedül kitapasztalni igen kínkeserves tud lenni.

Ezeket azért írom le mert indítást éreztem. Hogy én is, mivel megszólíttattam, csakúgy, mint sokan mások, felmutassak az égre, a trónon ülő személyére.

27Csak ha én szólok hozzád, és megnyitom a szádat, akkor mondhatod nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!... Aki hallgat rá, az hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele. Hiszen engedetlen nép ez! (Ezékiel próféta könyve 3. fejezet)

Farkas Csaba