A reflektor
Tegnap sötétedéskor indultam útnak. Hazafelé tartottam a családommal egy bő két órás utazás alkalmával. Ha útra kelek és tudom, hogy hosszú lesz az utazás akkor igyekszem nem elfeledkezni arról, hogy kérjem az én Istenemet, hogy vigyázzon rám, ránk amíg úton vagyunk. Tegnapelőtt este, amikor a feleségemmel közösen imádkoztunk is eszembe jutott ez a gondolat. A hálaadásokat követően, ami örömmel töltheti el az embert, ha imáit aznapra is meghallgatta azt Úr, hisz többek között ezért is adunk hálát, szóval a hálaadásokat követően több mindent kértem. Kértem, hogy az elkövetkező nap örömünk és békességünk legyen, szeretetben tudjuk eltölteni az odaszánt időt amiből nincs túl sok mostanság. Aztán kértem, hogy biztonságban közlekedhessünk vigyázva másokra és valaki vigyázzon ránk is, Isten maga gondoskodjon rólunk.
19Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az ÚR lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed. (Ézsaiás próféta könyve 60. fejezet)
Szeles idő volt és telihold, amelyet így a rohanó felhők hol feltártak, hol eltakartak, váltakozó látási viszonyokat kínálva az autó tompított fényszóróján túli világra. Az egyik domboldal mezőgazdasági területén kora este még látták a családtagjaim, hogy mennyi őz verődött össze, szépek lehettek. Én nem a tájat szoktam figyelni oldalirányban, nekem az úton van dolgom. Talán fertály órával később már teljesen besötétedett, és hozzászokva ahhoz, hogy annyi szembejövő forgalom van, hogy csak sima világítással lehet menni, szépen nyugodt tempóban haladtam. Aztán azt észleltem, hogy nagyon sötét van a fényszóró pászmáján túl. Eszembe jutottak az őzek a domboldalon, persze már jócskán odébb voltunk. Aztán jött a gondolat, hogy kell a reflektor. Felkapcsoltam és alig pár másodperc után átfutott előttünk az első őz. Fékeztem és lassan haladtam tovább, jött a második is. Sikeresen átmentek előttem. Kicsit odébb, még egy volt az az út szélén gondolkodott, hogy nekiinduljon-e. Normál tempóval valószínűleg elcsaptam volna a második őzet, ha észre is veszem. Messzebbre láttam, az első figyelmeztetett és a lassítással elkerültem a balesetet.
Sajnos az állatok "nincsenek berendezve" a gépkocsi forgalom gyorsaságára, a túléléshez nekik csak a ragadozóknál kell gyorsabbnak lenniük. Ráadásul azok nem rendelkeznek világító eszközzel. Az őzborjú szinte vakon követi anyját. Az "ő" birodalmukat mi szabdaltuk fel utakkal. Nagy a "vadforgalom" az úgynevezett váltókat használják. Különösen a napkelte, napnyugta körüli időben. -/+ 1-1 órában. De más időszakban is találkozhatunk velük. Nekünk kell vigyázni rájuk is, családunkra, magunkra is. Hálás vagyok Istennek, hogy fogja a kezünket, vezet bennünket, megóv a bajtól.
VálaszTörlés