Ki az igazi férfi?

Ahány ember csak van, annyiféle választ adhatna erre a kérdésre, ki az igazi férfi? Azt gondolom mindannyiunkban más kép él a férfi ideálról, még akkor is, ha sok hasonlóságot tudnánk felfedezni egymás véleménye között. Talán a legtöbben a testi erőt, a határozott fellépést, a szorgalmas munkavégzést, kiváló iskolákat, vagy a sok pénzt, esetleg a népes családot vagy épp sok szeretőt felmutatni képes férfiakat sorolnák ebbe a kategóriába. Egy dologban vagyok biztos, hogy olyan férfi nincs aki mindegyikünk ideáljába képes lenne behelyettesíteni magát, aki minden emberi elvárásnak meg tudna így felelni. Lehetne azt a kérdést is feltenni, hogy ki az igazi nő? Lehetne, de mint ahogy az Apák napja erőltetett az anyák napjához képest, úgy ez is az volna. Valahogy az igazi férfi ideál sokkal jobban él valamilyen formában a köztudatban. Miért lehet ez? Ha vissza tudnák léptetni a történelemben azt a sok-sok filmkockát amit eddig leforgattak az idő kerekén, akkor eljutva a teremtés kezdetéig - ha hiszünk persze a teremtésben és hitelesnek tartjuk a világ jelentős történelmi korszakait megjelenítő Biblia írott könyv szavait - a következőket olvassuk:

 Fogta tehát az ÚRisten az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt. (Mózes első könyve 2. fejezet)

Ez az igevers a patriarchális társadalmak előképe. A Biblia szerint Isten így tervezte el az ember életét, és a későbbi igeversekből tudjuk, hogy segítőtársul teremtetett aztán a nő, aki a házasságban teszi teljessé a férfit, hisz 

Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. (Mózes első könyve 2. fejezet)

Alkotott aztán sokféle segítőtársat, de egyik sem volt tökéletes mindaddig, amíg Isten az Ő alkotó, tervező munkájában a tökéletességre jutva meg nem alkotta a nőt, aki ugyanolyan volt, de mégis más, tökéletes kiegészítője a férfinek.

 23Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett.24Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté. ((Mózes első könyve 2. fejezet)

 A férfi a nő nélkül a teremtés eredeti rendje szerint félember. Ezt adja vissza nagyon szépen magyar anyanyelvünk - ezt magyartanár feleségemtől tanultam :) - a feleség szó, valakinek a fele, a fele-sége azaz az egyik fele. Az egy testté válás pedig, hogy tökéletesek legyünk, azaz teremtett egésszé formálódjunk a házasságban megélt szexszel. Ezért annyira isteni törvényen kívüli, bűnös dolog a házasságon kívüli szex, ha komolyan vesszük Isten igéjét, kijelentéseit, és eszerint kívánunk élni.

Léteztek a történelemben matrarchális társadalmak is, az egyik legismertebb ilyen matriarchális berendezkedésű társadalom a délnyugat-kínai Jünnan és Szecsuán tartományban élő mosuo törzs. Az iskolában sokat tanítottak bennünket az ősemberek szintén matriarchális társadalmi berendezkedéséről, de mivel senki sem volt ott, hogy ezt lejegyezze, hisz elvileg ugye az ősemberek még nem tudtak írni, olvasni, hanem szépen fejlődtek és egyszer csak homo sapienszek lettek ki tudja mennyi idő alatt.... Azzal az elmélettel, hogy ha ma egy primitív törzs matriarchális társadalomban él, akkor ez a kezdetekben is így volt nem tudok egyetérteni. Ha valaki az evolúcióban kíván hinni tegye, de ez nem tény, hanem egy emberi elméleteken alapuló hitrendszer, amely hitrendszer egy bármilyen isten, vagy istenség, istencsalád nélküli hitrendszer, az ateizmus alapja. Érdemes utánaolvasni, ha érdekel valakit a téma.

A házasságban megélt szex tehát nem csak fizikai kontaktus, hanem egy olyan egyesülés is, amely nélkül a férfi és a nő nem tud kiegyensúlyozott és teljes lenni. Éppen ezért ennek hiánya, vagy a házasságon kívül megélt formája lelki torzulásokhoz vezethet. Talán sokaknak van olyan tapasztalata, hogyha a teste másik felét elkezdi másikra cserélni, az nem fog úgy passzolni ahogyan kellene és állandóan újabbra cseréli majd, de sohasem lesz tökéletes.

Mára nagyon eltávolodtunk már a kezdetektől és annak tökéletességétől, hisz a teremtés után nemsokára valaki megirigyelte az embertől ezt az idillt, és megcsalta őket, hogy elveszítsék Édent és mindent ami azzal járt. Ettől függetlenül mégis úgy vagyunk bekötve, hogy vágyakozunk erre a tökéletességre, amely Isten jelenlétében, azaz hitben és az Isten szerinti házasságban vár az emberre, a férfira. A megromlott, bűnnel fertőzött világban azonban Pál apostol már odáig is elmegy, hogy azt mondja, vagy házasságban élj vagy maradj egyedül és tartóztasd meg magad. Mivel ehhez a legtöbben gyengék vagyunk ezt mondja:

2A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. 3A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. 4A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. 5Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni.(Pál első levele a korinthusiakhoz 7. fejezet)

Az igaz férfi tehát felelősséggel tartozik a világ felé, hogy megvédje és gazdagítsa azt, és felelősséggel  önmaga és a saját asszonya felé, hogy rendszeresen együtt legyenek, intim kapcsolatba kerüljenek. Mi van akkor, ha valami nem működik? Ha bármilyen formában gáz van az emberrel? Ha nincs társadalmi felelősségvállalása, ha gondok vannak a szexszel a házasságában vagy épp másfelé kandikálnak a szemei? Piálásról, szerencsejátékról, felelőtlen gazdálkodásról, eladósodásról nem is beszélve? Ugyebár bármi előfordulhat bármelyikünk életében, férfitársaim nem kell messzire menni egyikünk életében sem. Ne kezdjen senki sem mutogatni a nőkre, mert nekünk van felelősségünk elsősorban, ez a lap nekünk lett leosztva.

17Lehet-e az ember Isten előtt igaz? Állhat férfi tisztán alkotója előtt? (Jób könyve 4. fejezet)

 Ez egy igen jó kérdés, és Jób élete a mi életünknél sokkal keményebb történet. De mi most maradjunk magunknál, maradjunk a jelenben. Nagyon sok olyan nőt látok, aki férfi terheket hordoz. Vagy egyszerűen csak túl sok terhet hordoz. Már elnézést kérek kedves férfi társaim, de nekem kinyílik a zsebemben a bicska amikor azt látom, hogy egy családanya egyedül maradt egy vagy több gyermekével, mert a férje nincs mellette, vagy már elhagyta őt egy frissebb húsért. Vagy azt látom, hogy a nőknek át kell venniük a férfi szerepeket, mert a férfiak eltöketlenedtek (elnézést a nyers modoromért). Nagyon jó példa, néhányaknak nem teszik az, hogy nők teológiát végeznek el és lelkipásztorként akarnak szolgálni az emberek között. Ez azért van, mert mi férfiak már nem töltjük be a szerepünket az Isten tervében. Meg lehet nézni a ma még hívő emberek nemi összetételét az egyházakban, kb. 30-70% a nők javára. Elsősorban mi, férfiak hagytuk el az Istent, hagytuk magára a világot azoknak, akik a sátánt szolgálják. Ott nem ilyen ám a férfi- női arány, csak ugye ott nem lehet reprezentatív felmérést készíteni. Vagy mégis, ha megnéznék az internetes pornográf oldalak látogatóit vélhetően megfordulna és még nőne is az aránytalanság.

Hányan vannak ma férfiak, akik önző céljaik és a pénzhajhászás helyett a teremtett világot szeretnék "őrizni és művelni?" Nagy szégyen ez, s ne csodálkozzunk, hogy Isten, aki a változások Istene is, ha kell újratervez az érdekünkben, a nőket kezdi el megáldani és használni a céljaira. Ezt régen is megtette és most sem fogja abbahagyni. Most kifejezetten a keresztyén szolgálat aspektusában vélem ezt a nők és a férfiak esetében felfedezni.

Végre a helyünkre kellene állnunk férfiak.

5Mert ha egy férfi igaz lesz, jog és igazság szerint jár, 6nem eszik a hegyeken és nem emeli szemét Izrael házának bálványaira, nem gyalázza meg társának feleségét és nem közeledik havi tisztulásban szenvedő asszonyhoz, 7nem nyom el senkit sem, visszaadja a zálogot az adósnak, semmit sem vesz el erőszakkal, kenyerét odaadja az éhezőnek és ruhájával betakarja a mezítelent, 8nem kölcsönöz kamatra és nem fogad el ráadást, elfordítja kezét a gonoszságtól és igazságos ítéletet hoz az emberek között, 9parancsaim szerint jár és megtartja ítéleteimet, hogy igazságot cselekedjék: az ilyen ember igaz, és biztosan életben marad – mondja az Úr Isten. – (Ezekiel jövendölése 18. fejezet)

Ennek megélésére és beteljesítésére hív bennünket az Atya az Úr Jézus példáján keresztül. Ki ez a férfi, aki az Úr Jézus?

21Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. (Pál második levele a korinthusiakhoz 5. fejezet) 

Jézus az a személy aki megmutatta, hogy hogyan lehet egy férfi igaz Isten előtt. Miután ezt megtette kijelentette, hogy azért született erre a világra, hogy bennünket is igazzá tegyen. 12 férfi tanítványt választott, de kísérték az útját asszonyok is, akiknek más, de szintén fontos feladatot adott. Azonban az egyértelmű, hogy Isten fiának elképzelése szerint férfiként őt mintázva kellene példaképnek lenni a világban.

Kérdezhetné egy kötekedő ateista, hogy mitől férfias Jézus? Nem is volt felesége... A válasz egyszerű, de sokak számára rejtve marad. Előbb nézzük meg, miként jellemzi a Biblia Jézust. Egyszer, mint bárányt, hát ez nem tűnik első olvasatra túl kemények, ezért is szoktak a macsók röhögni ezen, míg meg nem ismerik a jelentését.

9Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! (János evangéliuma 1. fejezet)

Jézus a tökéletes áldozat, mert a bűnt csak vérrel lehet lemosni.

Másodsorban oroszlán.

5Ekkor az egyik vén így szólt hozzám: Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét.(A jelenések könyve 5. fejezet)



Jézus halála, áldozatszerepe csak a kezdet, hisz ezzel az Ő történetének nincs vége. Feltámadása, távozása a mennybe és további cselekedetei, ígéretei már nem bárányosak, hanem hatalommal leírtak.

A győztes oroszlán Jézus. Az Ő házassága is megköttetett. Csak nem úgy ahogy azt mi képzeljük. Miért is lehet az, hogy a keresztyények a házasságot szentnek tartják? A gyülekezeti pásztorunk azt mondta egyszer, hogy ha a reformátusok sakramentumai, azaz szentségei bővítve lennének, akkor az a bővítés biztos, hogy a házasság lenne. A házasság egy minta, amely Isten és ember kapcsolatát írja le, csak nem testi, hanem lelki vonatkozásban. Sokszor ha nem segít a Szentlélek a magyarázónak, fogalmunk nincs mi a fenét is ír le a Biblia. Jézus történetének kezdetén beszél valamit keresztelő János.

28Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el. 29Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé. 30Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem. 31Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek: 32arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el. 33Aki befogadja bizonyságtételét, az pecsétet tesz arra, hogy Isten igaz. 34Mert akit Isten küldött, Isten beszédeit szólja, mert annak ő bőségesen adja a Lelket. 35Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. 36Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta. (János evangéliuma 3. fejezet)

Egyrészt, kijelenti, hogy nem ő a várva várt messiás, hanem Jézus, akit be is azonosít. A vőlegény. Ha Ő a vőlegény akkor van menyasszony is, és lesz esküvő is, végül házasság köttetik. De ki a menyasszony és mikor lesz ez a házasság?

9És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. 10Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, 11telve Isten dicsőségével; (A jelenések könyve 21. fejezet)

Ez a Jeruzsálem az a hely, amiről Jézus a mennybe menetele előtt úgy fogalmaz, "elmegyek, hogy helyet készítsek a számotokra." Azt is mondja, hogy ott majd örökké vele lehetünk. Mi vagyunk a feleség, Jézusban hívő emberek, az egyház, amely Krisztus teste, s mi egyen-egyenként annak tagjai. Nélkülünk Krisztus is "félember" lenne, kellünk neki, hogy egy test legyünk majd a mennyben, valami olyan kapcsolatban, amit emberi értelmünk számára egy idealizált házassággal lehet a legkönnyebben bemutatni. Ez az egyesülés még annál is jobb lesz, mint amit egy férj és feleség testben és lélekben egyesülve olykor néhány pillanatra, percre át tud élni. Ezért lenne jó megértenünk, hogy nem a szex a bűn, hanem az, ahogy azt annak eleve elrendelt módja helyett éljük meg. A paráznaság az ember és Isten közötti eredetileg tervezett és elvesztett kapcsolat mintájának megcsúfolása. Nem sorolom fel, mi minden tartozik ebbe, remélem érthető. Ezt a kapcsolatot helyreállítandó jött el az ember Jézus, az első igaz férfi.

Férfiként nem kevesebb a feladatunk, mint hogy úgy éljünk, úgy cselekedjünk, úgy áldozzuk fel magunkat öregekért, asszonyokért, gyerekekért, férfitársainkért ahogy Jézus feláldozta magát értünk, ahogy Jézus élt a földön értünk. Ez az áldozat nem azt jelenti elsősorban, hogy vessük magunkat a golyók elé, ha valakire rálőnek. Jézushoz kell vezetnünk az embereket, ahogy Ő az Atyához vezet bennünket. A bibliai normákra kell tanítanunk mindenkit azzal ahogy mi magunk élünk. Ennél nincs nehezebb feladat, nincs nagyobb kihívás. Ha ilyen feladatokban nőket látunk helytállni, akkor pedig jusson eszünkbe hány férfi nem tölti be a szerepét a mai világban és dicsőítsük Istent, aki a kövekből is képes fiakat támasztani magának, ha a népe elhagyja Őt. Adjunk hálát az asszonyokért akik megszégyenítenek bennünket. Kapjuk össze magunkat!  

A feladathoz maga az Úr Jézus ad segítséget:

5Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! (Ézsaiás próféta könyve 9. fejezet)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Látogatás a "Mágusiskolában"

Nem értik a kegyelmet

A szorongók evangéliuma