Kettős tiszteletre méltók, akik a tanítás terén fáradoznak (1Timótheus 5:17-18 parafrázisa) A tanítókat, tanárokat már az idők kezdete óta megbecsülték. Mostanra ez a megbecsülés lanyhulni látszik. Elemeztem egy átlagos magyar tanár munkáját. A tanárok dolgoznak. Tudom más is dolgozik, de az hazugság, hogy a tanárok nem dolgoznak. Egy tisztességes magyar tanár napi 10 órát dolgozik. Ez tény. Sok magyar ember dolgozik tisztességesen. De ne vegyük el az ezért megjáró megbecsülést a tanároktól sem.
A félelem természetéről csak suttogni lehet, mert annyira félünk tőle. Ismerős húrokat pengetek? Ha nem, akkor nem ismered magad. Vannak akik elrejtik félelmeiket bátor kiállás, masszív szavak mögé és vannak akik inkább megnémulnak. Előbbi esetben hamarabb jelenik meg a bátorság utáni vágyunk, amit ki is fejezünk, majd úgy megrettenünk saját magunktól, hogy a kibujtatott szöget vissza akarjuk gyömüszölni a zsákba. A némák már előre félnek és vágyaik bensőjük legmélyebb részeibe menekülnek ordítani. Én ismerem ezt az érzést, de nem mondanám neki, hogy "hello sötétség, öreg barátom." Hajszálon függ majd az életed, riadozni fogsz éjjel és nappal, és nem érezheted az életed soha biztonságban. Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell. ((5 Mózes 28,66-67) A túlzott félelem, a szorongás betegség. Egy eluralkodó démon, ami meg akar fojtani. De azokra is hatással van ez, akik bizonyo...
Szándékomban áll azokon segíteni akik ezt igénylik. Egyszer megkérdezte tőlem egy olvasó, "Hogyan tudnátok segíteni, ezt írtad az a kérdésem, hogy miben? Háztartás ,takarítás, kertészet, miben szeretnétek segíteni? Előre is köszönöm. Tisztelettel" Amikor ez a kérdés, hogy írj, ha segítségre van szükséged megjelenik egy nyilvánosan és egyértelműen Jézus Krisztusban hívő ember személyes blogján, az egyértelműen nem efféle cselédszolgálatra irányuló nyilatkozat. Ilyen jellegű segítséget egyébként végzünk önkéntes alapon a saját testvérközösségünkön belül, vagy a mi szubjektív megítélésünk szerinti rászorulóknak. Rajtam is segítettek már, pl. a karantén alatt bevásároltak a barátaink a családomnak. Az emberek felé irányuló szolgálatom azonban nem ebből áll. Férfiember létemre elég furcsán venné ki magát, ha nekifognék egy messengeren rám író asszonynak kitakarítani a lakását. Tudom, hogy úgy általában a köztudatban egy lelkész vagy pap dologtalannak számít, aki szegény sze...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése