Mély kút, bővízű forrás

 Mostanság a figyelem középpontjába kerültek a kutak, mert az eddig kimeríthetetlennek hitt vízkészletekből egyszerre mégiscsak kimeríthetőek lettek. Az én kertemben is van kút, s 4-5 éve télen nyáron száraz. A víz úgy néz ki végleg mélyebbre költözött. Azt mondják van az, csak mélyebbre kell ásni. Szomszédaim megtették és több méterrel lejjebb meg is lelték a vizet, s most büszkék is erre a teljesítményre, hisz a kemény talajban végzett munka nagy kihívás, fáradságos dolog volt.

Aszályos területen vizet találni, forrást fakasztani saját erőből, a múltban és most is igen nehéz. A víz az életünkhöz kell, s amíg csak a csapból folyik arra nemigen gondolunk, hogy mennyire létszükséglet. Mivel a lakóhelyemen elöregedett a vízhálózat, ezért havonta megtapasztaljuk, hogy milyen az, ha szűkében kell lenni a víznek. Nem tudunk főzni, nem tudunk mosogatni, nem tudunk mosni. Persze a javítás elvégzéséig az igazi szomjúságot nem kell megtapasztalnunk, van tartalék ásványvíz, üdítő, sör a hűtőben, a boltban, s még lajtos kocsi ás jár, hogy egy-két kanna vizet vételezhessünk.

A szomjúság olyan állapot amikor már csak a legalapvetőbb szükségletünkre koncentrálunk ahhoz, hogy életben maradjunk. A testünk vízre vágyik elmondhatatlanul ilyenkor, de létezik lelki szárazság is. Aki volt már depressziós, érte rendkívüli fájdalom, veszteség, csalódás vagy bűnbe esés az életben, az könnyebben belehelyezkedik ebbe a gondolatmenetbe.

Ma Anyák napja alkalmából a lelkipásztorunk Száráj, Abrám és Hágár történetéről beszélt. Amikor Hágár elmenekült gazdáitól az Úrnője és közte kirobbant konfliktus miatt, a pusztába jutott, s egy forrásnál állt meg először pihenni. Nem volt pontos úticélja, csak elfutott otthonról. Ennél a forrásnál talált rá Isten angyala.

Hágár, Száraj szolgálóleánya! Honnan jössz, és hová mégy? Ő így felelt: Úrnőm elől, Száraj elől futok. 9Azt mondta neki az ÚR angyala: Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte! 10Ezt is mondta neki az ÚR angyala: Nagyon megsokasítom a te utódaidat, annyira, hogy meg sem lehet őket számolni. 11Majd ezt mondta neki az ÚR angyala: Íme, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek, mert hallott az ÚR nyomorúságodról. (Mózes első könyve 16. fejezet)

Isten lát minket amikor a vesztünkbe rohanunk és mindig vannak források amiből ihatunk és ahol megszólít bennünket, hogy ne vesszünk el. Mégha lehetetlen helyzetben is vagyunk, nem a magunk eszére, hanem őrá támaszkodva maradhatunk életben, hogy a testünk vagy lelkünk el ne vesszen. Egy uralkodó, rossz természetű ember, rokon, házastárs mellett is megáldhat bennünket, ha ez a szándéka, ha szándéka az velünk, hogy tűrve a nyomorúságot Őt szolgáljuk engedelmességünkkel. Nincsenek állandó helyzetek, a lényeg az, hogy Isten szól, mindig kijelenti nekünk akaratát, és vezet, irányít, hogy mit tegyünk.

Péntek reggel hálát adtam az én Istenemnek, hogy annyi forrás van amiből bármikor ihatok, ha az útmutatására van szükségem. A Biblia, a Mai Ige, a vasárnapi istentisztelet, a református napi ige, egy methodista vagy épp pünkösdi műsor a Kossuth rádión, egy beszélgetés a lelkész barátommal, és még sorolhatnám. Áldottnak érzem magam, hogy ennyi bővízű forrásból ihatom, mert Jézus szeret engem.

Isten nem azért áldott meg forrásaival, mert én tökéletes lennék, hanem azért, mert megbánom bűneimet naponként. Senki sem tud tökéletes lenni, akinek nincsnek gonosz gondolatai, az hazudik, becsapja önmagát. Amíg hazudik addig nincs víz, nagy az aszály. A bűn mindíg eltömi a kutakat amikből Isten vizet fakaszthat. Ez az egyetlen dolog ami elválaszt minket tőle. A megvallatlan és nem megbánt bűnök.

Ha minden csak fogy, ha minden elapad, beszűkül, elsorvad, akkor ott van valami amit ki kell ásni, amit fel kell tárni és Isten elé kell vinni. Eltűrjük-e a családunkban, vagy a gyülekezetünkben a bűnt? Senkit sem kergetünk el korbáccsal, nem ez az útja a dolgainknak, de rá kell mutatnunk úgy hogy nem rúgunk még egyet a bűnben élő emberbe, hanem segítő kezet nyújtunk az igazság felfedése közben.

Szentlélek, bűnbánat és bűnbocsánat, áldások. Ez a sorrend. Sokszor kimerülünk, kiégünk a sok harcban, amit tudatosan vagy tudat alatt a Biblia megnevezését használva fejedelemségek és hatalmasságok ellen vívunk. Az apátia, az üresség érzésekor vagyunk a legsebezhetőbbek. Ekkor kiáltsunk az Úrhoz!

18De nagyon megszomjazott, és így kiáltott az ÚRhoz: Te ilyen nagy szabadítást vittél végbe szolgád által; most mégis szomjan kell halnom, vagy a körülmetéletlenek kezébe kell esnem?! 19Akkor Isten kettéhasította azt a mélyedést, amely Lehíben van, és víz fakadt belőle. Ő pedig ivott, életereje visszatért, és feléledt. Ezért nevezik azt Kóré-forrásnak; ott van az Lehíben még ma is.(A bírák könyve 15. fejezet)

Hogyan lehet kiáltani Istenhez? Mi van akkor, ha a száraz gödör túl mély, ha a talaj kőkemény, vagy a kútgyűrűk is félig-meddig beomlottak már? Nagyon sok munka kell, de nem fizikai. Sok-sok program, építkezések, adománygyűjtések, médiahack, és mégsem történik semmi? Imádkoztál már órákon keresztül? Böjtöltél, vontál meg magadtól valamit ami igazán elterelt a csendességtől, hogy meghalld Isten szavát? Én 6 hete töröltem a facebookot a telefonomról és azóta jobban érzem magam. A felszabaduló időket Isten közelében is tudom tölteni.

7A nincstelenek és szegények vizet keresnek, de nincs, nyelvük kiszárad a szomjúságtól. De én, az ÚR, meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket. 18A kopár hegyeken folyókat fakasztok, a völgyek mélyén forrásokat, a pusztát bővizű tóvá változtatom és a szomjú földet vizek forrásává. (Ézsaiás próféta könyve 41. fejezet)

Mi már tudjuk, hogy ez a rengeteg víz egyetlen személytől ered, akit bárki megismerhet, ha őszintén keresi Őt.

37Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! 38Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. 39Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.(János evangéliuma 7. fejezet)

A feleségem sokszor mondja nekem azt, ha valami munka közben sok hőhatás éri, "szomjazom". Én ilyenkor mindig készséggel viszek neki inni, s ezt a viselkedést már a lányom is eltanulta tőlünk. Mindig kell vizet adni a szomjazónak, mert ez az a forrás amit példaként hoztam, de amire utoljára még egyszer rá szeretnék mutatni a szeretetből fakad. Abból a szeretetből amit Istentől tanultunk és az Istené, ajándékba kaptuk és adjuk, hogy a mi szívünkből is élő víz forrásai ömöljenek.