Ahol én vagyok

 Theodore Roosevelt mondta: "Ha egy embernek csak az elméjét képezzük, az erkölcseit pedig nem, akkor egy társadalmi veszélyforrást nevelünk fel."

Az erkölcsi nevelésnek sok útja van, ezek közül a kereszténység az egyik. Nemrég szembe jött velem egy péntek reggeli áhítaton az alábbi ige, melyet akkor gyorsan meg is osztottam.

4Mert Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele, 5mert Isten igéje és a könyörgés megszenteli.(Pál első levele Timóteushoz 4. fejezet)

Erre csak tőszavakban a következő kritikát kaptam: "Özönvíz, inkvizíció stb." A mondat első felére valóban reagálhatnánk így, ha nem lenne ott a másik fele. Alapvető erkölcsi norma, hogy a bűnt büntetésnek kell követnie, hogy igazságot szolgáltassunk. Ennek forrása a Bibliában felismerhető, és az özönvíz, Isten ítélete a bűnben élő emberiségen egy kiemelkedő példa. Isten azt tanítja mindenhol a szentírásban, hogy a bűn zsoldja a halál, még fokozatok sincsenek. Persze nem hóhér általi akasztásról van itt szó, hanem arról, hogy Ádám és Éva engedetlensége miatt elvesztettük halhatatlanságunkat. Az isteni, jézusi elsődleges perspektíva ez, nem a véges testi életünk nehézségei, szenvedései, kihívásai. A földi élet keservei csak másodlagosak, igaz, ezek is a leszakajtott alma miatt következtek be.

Az inkvizíció bűn volt. Isten nevében, de nem Istennel véghez vitt cselekedet. Ha almát lopunk a piacon és rajtakapnak, majd ráfogjuk a mellettünk állóra, attól még nem a gyanúsított, hanem mi leszünk a bűnösök. Isten elől nem lehet vétkeinket elrejteni, ha végül meg is ússzuk a piaci lopás miatti büntetést.

A sátán, melynek jelentése vádló, ellenszegülő mindig jelen van, hogy támadja Istent és Isten fiait, ha azoknak jelenléte és munkája nyilvánvalóvá válik a világ előtt. Az ilyen hozzászólók tehát neki dolgoznak.

De miként is működik valójában az Úr erkölcsi nevelése?

26Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya. (János evangéliuma 12. fejezet)

Jézus szavai ezek. Aki Jézust követi azt cselekszi amire Ő tanítja. Jézus sehol nem mondja azt a Bibliában, hogy kínzókamrákban vallassuk meg hitükről vagy hitetlenségükről az embereket. Hogy a gonoszságukra és vérszomjukra apellálva manipuláljuk és uraljuk őket. Ezek a cselekedetek növelték a gyűlöletet az egyház ellen és növelik mind a mai napig. Az Atya megbecsülését nem, csak Jézusra bízott ítéletét nyerik el ezzel, mert nem Őt követték.

13Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat, 14azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul. 15Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az ÚR elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki láthat meg minket, ki ismerhetne ránk?(Ézsaiás próféta könyve 29. fejezet)

Az Úr azonban mindent tud ami velünk történik, mindent ami a szívünkben van. Ezért kell elsősorban a szívet és nem az elmét képezni, mert a szívünk állapota határozza meg, hogy milyen emberek leszünk és mit cselekszünk a világban, s azt is, hogy kivívjuk-e Isten megbecsülését.

Mik korunk társadalmi veszélyforrásai? Sok minden konkrétumot fel lehetne itt sorolni, de nem ebbe az irányba szeretnék elmenni. Nézzük inkább azt, hogy miként különböztethetjük meg Isten abszolutizmusa alapján a jót a rossztól. Mert bár Einstein szerint a fizikában minden relatív, ezt a relativizmust a szív dolgában nem alkalmazhatjuk. Ezért nem elég csak az elmét, hanem a szívet, az erkölcs, a lelkiismeret bölcsőjét képezni. Mózes így imádkozott:

 12Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!(A zsoltárok könyve 90. zsoltár)

A bölcsesség kezdete az Úr félelme, mondja egy másik helyen Salamon király. El kell hinnünk, hogy Isten nem akar rosszat nekünk, szeret minket és a javunkat akarja. Épp ezért Jézus követése, az Ő tanításai el tudnak vezetni bennünket a bölcs szívhez. A bölcs szív tudja, hogy mi emberek nem tudunk tökéletesek lenni, bűntelenek sem leszünk ebben az életben soha. Isten ebben az állapotunkban szeret minket, de bűnt és a sátán személyét aki megrontott minket nem szereti. Hogy tud valaki szeretni úgy, hogy közben a bűnért nem maradhat el a büntetés? Csak önfeláldozással, a gyermekünk bűnének átvállalásával. Azonban itt még nem lenne Isten több, mint az az édesanya aki magát juttatja a lánya helyett börtönbe, hogy az megmeneküljön. Jézus Krisztus ennél többet tesz, arról is gondoskodik, hogy ha kikerülünk a börtönből és újra szabadok leszünk képtelenek legyünk a bűnre. Visszakapjuk tökéletességünket.

20Mert letekintett az ÚR a szent magasságból, lenézett a mennyből a földre, 21hogy meghallja a foglyok sóhajtását, és megszabadítsa a halálraítélteket. (A zsoltárok könyve 102. zsoltár)

Le kell szögeznünk, hogy itt nem a testünk halhatatlanságáról van szó. Aki csupán anyagban gondolkodik sohasem jut el az Isten országába. A szív amiről beszélünk a lélek, a mi jelenleg techalott lelkünk és ennek kell meghalnia a bűnnek és újjászületnie Istennek. Ezt a munkát Jézussal és az Ő küldöttével a Szentlélekkel végezzük, nélküle képtelenség a siker.



Amikor már felismertük, hogy mi a tét, és hogy Jézus tényleg velünk van (Immanuel) a hitünk ajtót nyit az Ő hatalmának a szívünkben. Felismerteti velünk mi a jó, és mi a rossz. Bűnös természetünket (szexuális perverziók, szerencsejáték, hazudozás, alkohol és drogfüggőségek, pletyka, rosszindulat, önzés, gyűlölet, irigység, féltékenység, büszkeség, hiúság, hatalomvágy, stb.) egyre könnyebb lesz legyőzni. Azok akiket Isten a világ kezdete óta megbüntetett nem akartak Istennel lenni és nem akartak ezektől a dolgoktól megszabadulni, mert élvezték azt. Isten nem dönt helyettünk, de nem titkolja el a következményeket sem. A hiba ott van amikor Isten helyett a sátánnak hiszünk.

1A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az ÚRisten alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? 2Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. 4De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! 5Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz. (Mózes első könyve 3. fejezet)

Ha tehát bűneidet élvezed jól vigyázz, mert szíved útja a lelked haláláig vezet. Ha bűnöd szembesítését napvilágnál dicséretnek veszed, ha ezzel kérkedsz és azt várod, hogy érte és érted rajongjanak és dicsérjenek bedőltél a hazugság atyjának, azt hiszed isten te vagy magad. Lehet dicsérni és rajongani fognak neked az emberek akik ugyanabban a börtönben forognak, és sokáig igen jól érzed majd magad. De eljön a napja az ítéletnek és semmid sem marad.

19Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, mert elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! (Mózes ötödik könyve 30. fejezet)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Látogatás a "Mágusiskolában"

Nem értik a kegyelmet

A szorongók evangéliuma