A szorongók evangéliuma
A félelem egyidős az emberiséggel.
9De az ÚRisten kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy? 10Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem.(Mózes első könyve 3. fejezet)
A bűn következményeitől félünk, akár mi követtük el azt, akár mások, vagy a bűn lehetőségétől. Egy tökéletes világban sem az agressziótól, sem a sikertelenségtől nem kellene félnünk. Azonban elvesztettük a tökéletes világot, mi már az első emberek vétkei óta Édentől keletre élünk.
A félelem mindenkiben más mértéket ölt, attól függően, hogy mennyit táplálták vele. Normális mértékben megvédhet olyan helyzetekben, amelyeket előre felismerve nem esünk azok csapdájába. Azonban van a félelemnek nem normális mértéke is. Ha a szüleid, vagy más, hozzád hosszabb, rövidebb ideig közel jutott emberek nem megtanítottak rá, milyen helyzeteket kell elkerülnöd, hanem ilyen helyzetekbe hoztak, az rendkívüli és hosszútávú sérüléseket okoz. Ezeket a lelki sebeket évekig, évtizedekig, vagy akár életünk végéig hordozzuk. Mindezt okozhatja lelki terror, megszégyenítés, szeretetlenség, fizikai erőszak.
18A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.(János első levele 4. fejezet)
Vajon hibáztatható-e az az ember aki fél? Benne ne volna szeretet? Nem, ez egy téves következtetés. Ő egyáltalán nem tud bízni, hinni Istenben? Nem, ez egy téves következtetés. A tökéletes hit olyan cél ami felé törekszünk, de aki azt állítaná, hogy emberként elérte, hazudna. Még Pál apostol sem volt tökéletes a hitben, bár nagyon erős hite volt. Volt benne félelem, hisz gyötrelmek, szorongattatások érték őt is lásd 2Kor 12:7-10.
A megfélemlített emberek áldozatok, akiket szeretettel, hittel, gondviseléssel lehet gyógyítani. Szélsőséges esetben ugyanis a félelem megbetegít. Olyan mércét állítunk fel magunknak amelyet sokszor lehetetlen elérni. Pedig mi meg akarunk felelni, mert, ha kudarcot vallunk nem vagyunk szerethetőek, nem vagyunk értékesek. Ezt hitették el velünk a gyötrőink. És persze sohasem voltunk számukra elég jók, mert vagy hiányzott, vagy önző volt bennük a szeretet. Néha azt hiszem az erősebb félelmekkel élő keresztyén embereket megbélyegzik a "testvérek", mert könnyű azt mondani, nem elég erős a hited, ha az egyik 10 kg-ot hordoz a hitével a másik 1 tonnát és roskadozik alatta, vajon ki az erősebb?
Ha sok mindenen átmentél és még életben vagy, alázattal viseled a terheidet akkor tudd, hogy erős vagy. Inkább az erős gyengéje helyett, hogy ne járjunk úgy, mint Akhilleusz, a gyenge erőssége a fontos. A gyenge erőssége nem önmagából, hanem Istenből táplálkozik.
Ha a hívő emberek nem félhetnének, akkor nem lenne ezerszer benne a Bibliában, Isten szava, Ne félj! Csak annak kell ezt mondani aki fél.
Egy ének Ézs 43: 1-7 alapján.
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy! :/
1. Viruló réteken át,
Hűs forrás felé vezetlek.
Pásztorod vagyok,
Elveszni senkit sem hagyok,
Karom feléd tárom,
Kiárad áldásom.
Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel,
Amikor úgy érzed,
Nyomaszt az élet.
Refr.
2. Nem taszítalak el,
Amikor vétkezel,
Irgalmat lelsz a szívemben,
Örök feléd a hűségem,
Amerre jársz, védlek,
Nyomodba lépek.
Nem rejtőzöm el,
Szeretetlángom átölel,
Ne félj, ha éjben jársz,
Hidd, hogy a fény vár rád!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése