Térj vissza sorozat - tíz hét bűnbánatban és kegyelemben

 A Térj vissza sorozat - tíz hét bűnbánatban és kegyelemben - immár a 7. hetéhez érkezett, és a 8. heti anyag is feltöltésre kész. Ezt a hosszú menetelést azért készítettem el, hogy aktívan kezdjünk el gondolkodni a vétkeinken, és felismerve azokat vigyük Jézus lábai elé. Egyáltalán nem a bűntudatkeltés a célom, hanem a megbánásé, megszabadulásé. Mivel a Biblia szerint 

9„Romlott az ember szíve,

minden másnál csalárdabb, javíthatatlan!

Ki tudná az ember szívét kiismerni? (Jeremiás 17:9)

Ezért nap, mint nap teszünk, mondunk vagy gondolunk olyat, ami ellentétben áll a tíz parancsolattal. A napi kapcsolat az Atyával (Jézus nevében) azonban folyamatosan fel tud szabadítani bennünket, a legtöbbször nem tudatos, szándékos vétkeink tekintetében. Amikor nincs meg ez a kapcsolat, a bűn miatti teher kezd egyre nyomasztóbbá válni.

22Vétkeidet én töröltem el,

mint szél a fellegeket.

Eltöröltem bűneidet,

mint napsugár a reggeli ködöt.

Megváltottalak,

hát térj vissza hozzám, Izráel!” (Ézsaiás 44:22)

Nem tudom mit lehet többet, jobbat tenni annál, mint hogy erről ír, beszél az ember, igyekszik közvetíteni. Annyi sárral van már bemocskolva az egyház, hogy látszólag diadalt ül a Gonosz felette, beült a királyi székbe. Ez rémisztő.

Jézus mégis azt mondja, 

Ezt azért mondom nektek, hogy teljes békességetek és bizalmatok legyen bennem. Ezen a világon próbatételek, nehéz időszakok és szenvedések várnak rátok, de legyetek bátrak: én már legyőztem a világot.” (János16:33)

Mindennek ellenére amit látunk, érzünk és tapasztalunk, a háborút, a társadalom borzalmas mentális állapotát, a hatalmi versenyt, a tálcán felkínált, fogyasztásra alkalmas gonoszságot...

de legyetek bátrak: én már legyőztem a világot.”

Igyekezzünk hát néhányakat megmenteni, s először a testüket kell, hogy aztán a lelküket is megválthassa Isten. A kettő a jelen életünkben nem elválasztható egymástól.

34Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: »Jöjjetek! Atyám megáldott benneteket, tiétek ez a Királyság, vegyétek birtokba, mert Isten számotokra készítette a világ kezdete óta! 35Igen, tiétek, mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, behívtatok a házatokba, és vendégül láttatok. (Máté 25:34-35)

Más fordításban idegen voltam és befogadtatok. A mi életünkban is jelen van egyfajta éhezés, mert csak a legolcsóbb, legegészségtelenebb élelmiszert tudjuk megvásárolni, és az iskolai menzákon is hasonló a helyzet, de alapvetően a társas magány pusztít a legjobban. Egymás mellett élünk, de elidegenedtünk egymástól. Ezért fontos, hogy alapítsunk közösségeket, és fogadjuk oda be a rászorulókat, akiknek szeretetre, megértésre, támogatásra van szükségük. Hiába hívjuk őket gyülekezetbe? Igen, a vádló, a sátán nagyon sokat dolgozott azon, hogy a klasszikus keresztény közösségeket hiteltelenítse. Ez egy proxy háború, ahol ki kell lépnünk a semleges térbe, akár egyéb közösséget létrehozva, de nem titkolva, hogy mi Jézushoz tartozunk. A vonzás már nem a mi dolgunk, azt megcselekszi az Atya. Lehet, hogy munkát kell adnunk valakinek, vagy lelki segítőhöz, akár orvoshoz kell vezetnünk, lehet, hogy abba kell hagynunk a támogatását, mert magától nem akar megmozdulni, elérni valamit. 

Cselekedjük meg azt a jót, amire belső késztetést érzünk és ne cselekedjük meg azt a rosszat amire szintén belső késztetést érzünk. A kettő egyszerre van jelen amíg csak élünk.

Tiszta szívvel hozzatok az Örökkévalónak áldozatokat, és bízzatok benne! (Zsoltárok 4:5)